Kuckózás
Nem tudom, más családoknál hogy van, de én itthon lépten-nyomon „kuckókba” botlom. Gyermekeim egyik kedvenc elfoglaltsága a kuckózás. Plédekből, párnákból, dobozokból, és amúgy bármiből, ami mozdítható a legkülönbözőbb, és egyben leglehetetlenebb helyeken épülnek a gyerekbirodalmak.
IMÁDJÁK!
Valószínűleg innen, a gyermekkorból él bennünk az igény felnőttként is, hogy bevackoljuk magunkat, egy jó könyvvel, egy bögre teával, kakaóval.
Egyszer megkérdeztem a fiamat, hogy miért nem alszik a saját ágyában, miért jó neki – szó szerint – rajtam, a mi ágyunkban aludnia. A válasz nagyon egyszerű volt: „Azért Mami, mert Te olyan jó meleg vagy és puha!”
Ennyi.
Erre vágyunk, amikor olvasósarkot rendezünk be. Kényelemre, melegségre, puhaságra, és talán felnőttként már egy kicsit az egyedüllétre is…
Hiszen ebben a rohanó világban, olyan ritkán tudunk megállni egy-egy órára, hogy egy kicsit befelé forduljunk. Pedig nem kell hozzá sok, csak pár négyzetméter, pár jó puha párna, lehetőleg minél nagyobb, fény, és persze egy kis nyugalom.
Egyik kézenfekvő megoldás, amikor az ablak előtt alakítunk ki a pihenésre vágyóknak helyet. A besütő Nap, kellemesen melegít, és ellazít. Persze érdemes alternatív fényforrásról is gondoskodni. Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő lámpát, gondoljuk végig, hogy mire fogjuk használni a helyet. Ha olvasásra, akkor mindenképpen olvasólámpa mellett döntsünk, ha pedig csak pihenésre, ellazulásra akkor elegendő a hangulatvilágítás. Ideális lehet egy olyan fényforrás, mely mindkét funkcióval bír.
Ne feledkezzünk meg a gyertyákról sem!
Téli időszakban pedig jöhetnek a fényfüzérek!
Angliában nagyon sok háznál találkozunk azzal a megoldással, hogy az ablak előtti részen végig pad húzódik, amire szivacsot, plédeket és párnákat helyeznek. Ezzel a módszerrel nem csak az ülőfelületet növelik, hanem a tároló helyeket is, mivel ezeknek a bútoroknak a belseje szekrényként funkcionál. Ide kerülnek azok a szezonális tárgyak, melyekre csak az év egy bizonyos szakaszában van szükség.
Itthon még nem annyira elterjedt, de remek hely az olvasó saroknak a télikert. A nagy üvegfelületek biztosítják, hogy egész évben kellemes legyen a klíma.
Ha van rá mód, érdemes a konyha, étkező részen is kialakítani egy ilyen részt.
A reggeli órákban, mikor ébred a család, az édesanya már a konyhában készülődik, a család többi tagja sorban ébredezik, és sorra kerülnek elő a kis kócos gyerekfejek, jó még egy kicsit bebújni a takaró alá, és váltani pár szót, mielőtt beindul a nap.
Családi vagy baráti összejöveteleknél nálunk mindig a konyha az egyik központi hely. Valahogy vonzza az embereket. Lehet a finom illatok, vagy az hogy ott mindig történik valami, de a végén azon kapjuk magunkat, hogy mindenki itt üldögél, vagy akinek már nem jutott hely az a poharával a kezében álldogál.
Este nincs is jobb, mint amikor főzés közben a család egy-egy – vagy akár összes tagja – körülveszi a háziasszonyt (netán háziurat). Ilyenkor van idő mesélni, bizalmasan beszélgetni és közösen ráhangolódni az estére.
Végül, de nem utolsó sorban álljon itt az egyik kedvenc lakberendezési megoldásom: kuckó a lépcső alatt. Egyszerre praktikus, hangulatos, nem túl költséges, és mégis látványos eleme lehet otthonunknak.
Így már csak egy dologra kell nagyon odafigyelnünk: hogy mi érjünk oda először!
Szeretjük a szimmetriát. Így vagyunk „kódolva”. A sorminta szép. Az ikrek helyesek.
Egyforma poharakat teszünk az asztalra. Egyforma tányérokat. Ha eltörik egy a készletből, megsiratjuk.
Így van ez a székekkel is az asztal körül.
Vagy mégsem?
Van benne valami. Karaktere van, stílusa. Múltat idéző.
Kis földalatti. Dübörög az alagútban, már látom a fényét a kanyarban, nagymamám fogja a kezem.
Állatkertbe megyünk. Az úton vattacukrot kapok.